7. Mert ha Isten igazságát az én hazugságom fokozza az ő dicsőségére, miért kárhoztattatom én mégis, mint bűnös?
8. Ne cselekedjünk-e akkor inkább a rosszat, hogy abból jó származzék? -- amint rágalmaznak minket és mondogatják, hogy mi így beszélünk. Ezeknek kárhoztatása igazságos.
9. Hogyan van tehát? Különbek vagyunk? Semmiképpen. Hiszen az előbb már nyilvánvalóvá tettük, hogy zsidók és görögök egyaránt mind bűnben vannak,
10. amint meg van írva: „Nincs egyetlen igaz ember sem.
11. Nincs, aki megértse, nincs, aki keresse Istent.
12. Mindnyájan elhajlottak, valamennyien haszontalanokká lettek. Nincs, aki jót cselekedjék, egyetlen egy sem.
13. Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel álnokságot szólnak. Áspis kígyó mérge van ajkuk alatt.
14. Szájuk tele van átkozódással és keserűséggel.
15. Lábuk gyors a vérontásra.
16. Útjaikon romlás és nyomorúság van.
17. A békesség útját pedig nem ismerik.
18. Nincs Isten félelme a szemük előtt.“
19. Azt pedig tudjuk, hogy amit a törvény mond, azoknak mondja, akik a törvény alatt vannak, hogy elnémuljon minden száj, és az egész világ Isten ítélete alá kerüljön.
20. A törvény cselekedeteiből tehát senki sem igazulhat meg Isten előtt. A törvény csak a bűn felismerésére való.
21. Most pedig törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amelyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták.