7. Azért fogadjátok be egymást, amint Krisztus is befogadott minket Isten dicsőségére.
8. Azt mondom ugyanis, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek az Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyáknak adott ígéreteket.
9. A pogányok pedig irgalmasságáért dicsőítik Istent, amint meg van írva: „Vallást teszek azért rólad a pogányok között, és dicséretet éneklek a te nevednek!“
10. Ezt is mondja: „Örüljetek pogányok az ő népével együtt.“
11. És ismét: „Dicsérjétek az Urat mind, ti pogányok, és magasztalja őt minden nép.“
12. Ézsaiás pedig így szól: „Hajtás sarjad Isai gyökeréből, aki felemelkedik, hogy uralkodjék a pogányokon; őbenne reménykednek a pogányok.“
13. A reménység Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hitben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.
14. Meg vagyok pedig győződve, atyámfiai, én magam is felőletek, hogy telve vagytok minden jósággal, telve vagytok minden ismerettel, hogy egymást is képesek vagytok inteni.
15. Merészebben is írtam nektek, atyámfiai, részben hogy emlékeztesselek titeket arra, hogy az Istentől nekem adott kegyelem által
16. Jézus Krisztus szolgája lettem a pogányok között, munkálkodva Isten evangéliumának ügyében, hogy a pogányok áldozata kedves és a Szentlélek által megszentelt legyen.
17. Van azért mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, az Istenre vonatkozó dolgokban.