Lukács 2:25-34 Ujszövetseg: Elet, Igazsag es Vilagossag (BHUNNT)

25. És íme, volt Jeruzsálemben egy ember, akinek a neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő volt, és várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.

26. Azt a kinyilatkoztatást kapta a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.

27. A Lélek indításából a templomba ment, és amikor a gyermek Jézust szülei bevitték, hogy érte a törvény előírása szerint cselekedjenek,

28. karjába vette, és áldotta Istent, és ezt mondta:

29. „Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat beszéded szerint békességben,

30. mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,

31. amelyet készítettél minden nép szeme láttára,

32. világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, Izraelnek dicsőségére.“

33. József pedig és az ő anyja csodálkozott azokon, amiket őfelőle mondott.

34. És Simeon megáldotta őket, és ezt mondta Máriának, az ő anyjának: „Íme, ő sokak elbukására és felemelésére rendeltetett Izraelben, és jel lesz, amelynek sokan ellene mondanak,

Lukács 2