Lukács 2:10-22 Ujszövetseg: Elet, Igazsag es Vilagossag (BHUNNT)

10. Az angyal pedig ezt mondta nekik:

11. Mert Megtartó született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

12. Ez pedig nektek a jel: egy kisgyermeket találtok bepólyálva feküdni a jászolban.“

13. És hirtelen az angyallal mennyei seregek sokasága jelent meg, akik Istent dicsérték, és ezt mondták:

14. Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!

15. És történt, hogy amikor elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok ezt mondták egymásnak: „Menjünk el egészen Betlehemig, és lássuk meg, ami történt, amit az Úr tudtul adott nekünk.“

16. Elmentek azért nagy sietséggel, és megtalálták Máriát és Józsefet és a kisgyermeket, aki a jászolban feküdt.

17. Ezt látva elbeszélték azt, amit a gyermekről hallottak.

18. Mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak.

19. Mária pedig megőrizte, és szívében forgatta a hallottakat.

20. A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítették és dicsérték Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogy az megmondatott nekik.

21. Amikor a nyolc nap elmúlt, hogy a kisgyermeket körülmetéljék, Jézusnak nevezték, ahogy az angyal nevezte mielőtt még anyja méhében megfogant.

22. Amikor Mózes törvénye szerint leteltek Mária tisztulásának napjai, felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.

Lukács 2