1. Az időpontokról és alkalmakról pedig, atyámfiai, nem szükséges írnom,
2. mert igen jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint a tolvaj éjjel.
3. Mert amikor ezt mondják: „Békesség és biztonság“, akkor hirtelen veszedelem tör rájuk, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra, és semmiképpen meg nem menekülnek.
4. De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajmódra lephetne meg titeket.
5. Ti mindnyájan a világosság fiai vagytok, és a nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé!
6. Ne is aludjunk tehát, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok.
7. Mert akik alusznak, éjjel alusznak, és akik részegek, éjjel részegednek meg.
8. Mi azonban nappaliak vagyunk, legyünk tehát éberek, magunkra öltve a hitnek és szeretetnek mellvasát és sisakként az üdvösség reménységét.
9. Mert Isten nem haragra rendelt minket, hanem arra, hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által,
10. aki meghalt értünk, hogy akár ébren vagyunk, akár alszunk, együtt éljünk vele.
11. Vigasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat, ahogyan teszitek is.
12. Kérünk titeket, atyámfiai, hogy becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek, és elöljáróitok az Úrban, és intenek titeket,
13. és az ő munkájukért nagyon szeressétek őket. Egymással békességben éljetek!
14. Kérünk továbbá titeket, atyámfiai, intsétek azokat, akik nem vállalják Isten rendjét, bátorítsátok a csüggedőket, gyámolítsátok az erőtleneket, türelmesek legyetek mindenki iránt.