7. Egyszer csak fölemelkedett az ólomfedő, és íme, egy asszony ült a vékában.
8. Az angyal ezt mondta: Ez a gonoszság! Majd visszalökte az asszonyt a vékába, az ólomfödelet pedig rácsapta a vékára.
9. Majd föltekintettem, és láttam, hogy két asszony közeledik, nagy szelet kavarva szárnyaikkal – olyan szárnyaik voltak, mint a gólyáknak –, és fölemelték a vékát az ég és a föld közé.
10. Ekkor megkérdeztem a velem beszélő angyaltól: Hova viszik ezek a vékát?
11. Ő így válaszolt: Sineár földjére, ott építenek házat neki, és ha elkészült, odateszik egy emelvényre.