3. Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők voltunk, különféle kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszságban és irigységben élők, egymástól gyűlöltek és egymást gyűlölők.
4. De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete,
5. nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által,
6. akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által,
7. hogy az ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek.
8. Igaz ez a beszéd, és szeretném, ha szilárdan tanúskodnál ezek mellett, hogy az Istenben hívők igyekezzenek a jó cselekedetekben elöl járni: ezek jók és hasznosak az embereknek.
9. De kerüld az ostoba vitatkozásokat, a nemzetségtáblázatokkal kapcsolatos kérdéseket, a viszálykodásokat és a törvényeskedő harcokat, mert ezek haszontalanok és hiábavalók.
10. A szakadást okozó ember elől egy vagy két figyelmeztetés után térj ki,
11. tudván, hogy az ilyen ember kivetkőzött önmagából, bűnben él, és magában hordja ítéletét.