1. Amikor fölépült a várfal, fölszereltettem az ajtószárnyakat, és szolgálatba állították a kapuőröket, az énekeseket meg a lévitákat.
2. Jeruzsálem parancsnokává testvéremet, Hanánít és Hananját, a várnagyot neveztem ki, mert ő megbízhatóbb és istenfélőbb volt a többségnél.
3. Meghagytam nekik, hogy ne nyissák ki addig Jeruzsálem kapuit, amíg melegen nem süt a nap, és még mielőtt lemenne, csukják be az ajtószárnyakat, és reteszeljék be őket. Jeruzsálem lakói közül pedig állítsanak őröket: egyeseket az őrhelyekre, másokat meg a saját házukkal szemben.
4. A város igen nagy kiterjedésű, de gyér népességű volt, és a házak még nem voltak fölépítve.
5. Ekkor Isten azt a gondolatot adta nekem, hogy gyűjtsem össze az előkelőket, az elöljárókat és a népet, hogy származási jegyzéket készítsünk. Megtaláltam a származási jegyzékét azoknak, akik elsőként tértek haza, és abban ezt találtam följegyezve:
6. A Júda tartományából valók közül ezek tértek haza a száműzetésből – Nebukadneccar, Babilónia királya vitte őket fogságba, de visszatérhettek Jeruzsálembe és Júdába, ki-ki a maga városába –,
7. és jöttek meg Zerubbábellel, Jésúával, Nehemjával, Azarjával, Raamjával, Nahamáníval, Mordokajjal, Bilsánnal, Miszperettel, Bigvajjal, Rehúmmal és Baanával.Az Izráel népéhez tartozó férfiak szám szerint a következők voltak:
8. Parósnak kétezer-százhetvenkét leszármazottja,