29. tövisből font koronát tettek a fejére, nádszálat adtak a jobb kezébe, és térdet hajtva előtte, gúnyolták őt: Üdvöz légy, zsidók királya!
30. Azután leköpdösték, majd elvették tőle a nádszálat, és a fejét verték vele.
31. Miután kigúnyolták, levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és elvitték, hogy keresztre feszítsék.
32. Kifelé menet találkoztak egy cirénei emberrel, akinek Simon volt a neve: ezt arra kényszerítették, hogy vigye a keresztet.
33. Amikor arra a helyre értek, amelyet Golgotának, azaz Koponya-helynek neveznek,
34. epével kevert bort adtak neki inni. De amikor megízlelte, nem akart inni belőle.
35. Miután megfeszítették, sorsvetéssel megosztoztak ruháin;
36. azután leültek ott, és őrizték.
37. Feje fölé függesztették az ellene szóló vádat, ezzel a felirattal: EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.
38. Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.
39. Akik elmentek mellette, a fejüket csóválva káromolták,
40. és ezt mondták: Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztről!
41. Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták az írástudókkal és a vénekkel együtt:
42. Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne!
43. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha kedveli őt; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok.
44. A vele együtt megfeszített rablók is ugyanígy gyalázták.
45. Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség támadt az egész földön.
46. Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott: Éli, éli, lámá sabaktáni, azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
47. Néhányan az ott állók közül, akik hallották ezt, így szóltak: Illést hívja.