21. Jézus megkérdezte tőle: Mit kívánsz? Ő így felelt: Mondd, hogy melletted üljön az én két fiam a te országodban, az egyik jobb kezed, a másik bal kezed felől.
22. Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Kiihatjátok-e azt a poharat, amelyet én fogok kiinni? Ők így feleltek: Kiihatjuk.
23. Erre ő ezt mondta nekik: Az én poharamat kiisszátok ugyan, de hogy ki üljön jobb és bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni. Azoké lesz, akiknek az én Atyám elkészítette.
24. Amikor ezt meghallotta a többi tíz, megharagudott a két testvérre.
25. De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: Tudjátok, hogy a népek felett zsarnokoskodnak fejedelmeik, és vezetőik hatalmaskodnak rajtuk.
26. De közöttetek ne így legyen, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok,
27. és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok.
28. Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.
29. Amikor elindultak Jerikóból, nagy sokaság követte őt.
30. És íme, két vak ült az út mellett, és amikor hallották, hogy Jézus arra megy, így kiáltoztak: Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!
31. A sokaság azonban rájuk szólt, hogy hallgassanak el, de ők még hangosabban kiáltozták: Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!
32. Jézus megállt, megszólította őket, és ezt kérdezte: Mit akartok, mit tegyek veletek?
33. Ők ezt felelték: Uram, nyisd meg a szemünket!
34. Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.