3. Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni,
4. és történt vetés közben, hogy némely mag az útfélre esett, de jöttek a madarak, és felkapkodták.
5. Némelyik pedig a köves helyre esett, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtott, mert nem volt mélyen a földben;
6. amikor pedig felkelt a nap, megperzselődött, és mivel nem volt gyökere, kiszáradt.
7. Más része a tövisek közé esett, de a tövisek megnőttek, megfojtották, és így nem hozott termést.
8. A többi pedig a jó földbe esett, és mikor kikelt, és szárba szökkent, termést hozott: egyik a harmincszorosát, másik a hatvanszorosát, sőt némelyik a százszorosát is.
9. Majd hozzátette: Akinek van füle a hallásra, hallja!
10. Amikor egyedül maradt, a körülötte lévők a tizenkettővel együtt megkérdezték őt a példázatokról.
11. Jézus így szólt hozzájuk: Nektek megadatott az Isten országának titka, de a kívül valóknak minden példázatokban adatik,
12. hogy látván lássanak, de ne ismerjenek, és hallván halljanak, de ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és bűneik meg ne bocsáttassanak.
13. Azután így szólt hozzájuk: Nem értitek ezt a példázatot? Akkor hogyan fogjátok megérteni a többit?
14. A magvető az igét veti.
15. Az útfélre esett mag: azok, akiknek hirdettetik az ige, de amikor hallgatják, azonnal jön a Sátán, és kiragadja a beléjük vetett igét.
16. A köves helyre vetett mag: azok, akik amikor hallgatják az igét, azonnal örömmel fogadják azt,