33. Miközben eloldották a szamárcsikót, gazdái ezt kérdezték tőlük: Miért oldjátok el a szamárcsikót?
34. Ők így feleltek: Mert az Úrnak van szüksége rá.
35. Azután elvezették Jézushoz a szamárcsikót, ráterítették felsőruhájukat, és felültették rá Jézust.
36. Amint ment tovább, az emberek az útra terítették felsőruhájukat.
37. Mikor pedig már közeledett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve fennhangon dicsérni kezdte Istent mindazokért a csodákért, amelyeket láttak,
38. és ezt kiáltották:Áldott a király,aki az Úr nevében jön!A mennyben békesség,és dicsőség a magasságban!
39. A sokaságból néhány farizeus ezt mondta neki: Mester, utasítsd rendre a tanítványaidat!
40. De ő így válaszolt: Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.
41. Amikor közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta,
42. és így szólt: Bárcsak felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat! De most már el van rejtve a szemed elől.
43. Mert jönnek majd rád napok, amikor ellenségeid ostromfalat emelnek körülötted, körülzárnak, és mindenfelől szorongatnak,
44. földre tipornak téged és fiaidat, akik falaid között laknak, és kő kövön nem marad benned, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét.
45. Azután bement a templomba, és kezdte kiűzni az árusokat,
46. ezt mondva nekik: Meg van írva: „Az én házam imádság háza lesz”, ti pedig rablók barlangjává tettétek.
47. Ezután naponként tanított a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői arra törekedtek, hogy elveszítsék őt,