6. Akkor a gibeóniak ezt az üzenetet küldték Józsuénak a gilgáli táborba: Ne hagyd cserben a te szolgáidat! Vonulj föl hozzánk gyorsan, és szabadíts meg minket! Segíts rajtunk, mert a hegyvidéken lakó emóriak királyai összefogtak ellenünk!
7. Erre fölvonult Józsué Gilgálból egész hadseregével, valamennyi vitéz harcosával.
8. Az Úr ezt mondta Józsuénak: Ne félj tőlük, mert a kezedbe adom őket! Senki sem állhat meg közülük előtted.
9. Józsué váratlanul rájuk tört, miután egész éjszaka menetelt Gilgálból.
10. Az Úr megzavarta az ellenséget Izráel előtt, úgyhogy Izráel nagy vereséget mért rájuk Gibeónnál, üldözte őket a bét-hóróni hágó felé, és vágta őket egészen Azékáig és Makkédáig.
11. Ahogy menekültek Izráel elől, az Úr heves jégesőt hullatott rájuk az égből a bét-hóróni lejtőn egészen Azékáig, és meghaltak. Többen haltak meg a jégesőtől, mint amennyit fegyverrel öltek meg Izráel fiai.
12. Azon a napon, amikor kiszolgáltatta az Úr Izráel fiainak az emóriakat, beszélt Józsué az Úrral, majd ezt mondta Izráel előtt:Nap, maradj veszteg Gibeónban,te is, Hold, az Ajjálón-völgyben!
13. És veszteg maradt a nap,megállott a hold is,míg kitöltötte bosszúját ellenségein a nép. Meg van ez írva a Jásár könyvében. Megállt a nap az ég közepén, nem sietett lenyugodni majdnem egy teljes napig.
14. Nem volt ilyen nap sem azelőtt, sem azután, hogy emberi szóra így hallgatott volna az Úr, mert az Úr harcolt Izráelért.
15. Azután visszatért Józsué egész Izráellel a gilgáli táborba.
16. Az az öt király pedig elmenekült, és elrejtőzött a makkédái barlangban.
17. De jelentették Józsuénak, hogy megtalálták az öt királyt, akik a makkédái barlangban rejtőznek.