3. Előtte tűz emészt, utána láng perzsel.Előtte Éden kertje az ország,utána sivár pusztaság.Nem menekül meg előle semmi.
4. Olyan az alakjuk, mint a lovaké,úgy száguldanak, mint a lovasok.
5. Amikor a hegycsúcsokon ugrálnak,olyan zajt csapnak, mint a harci kocsik,vagy mint amikor lángoló tűz ropog,ha a tarlót égeti.Olyanok, mint egy hatalmas sereg,amely felsorakozott a harcra.
6. Rettegnek tőle a népek,minden arc elsápad.
7. Száguldanak, mint a vitézek,fölhágnak a kőfalakra,mint a harcosok.Mindegyik a maga útján halad,nem tér le ösvényéről.
8. Nem taszigálják egymást,mindegyik a maga útján jár.Áttörnek a fegyvereken,nem lehet föltartóztatni őket.
9. Megrohanják a várost,felfutnak a várfalon;behatolnak a házakba,az ablakokon keresztülmennek be, akár a tolvajok.
10. Reszket előtte a föld,megrendül az ég.A nap és a hold elsötétül,a csillagok elvesztik fényüket.
11. Az Úr mennydörög serege előtt.Roppant nagy a tábora,hatalmas az, ki végrehajtja parancsát.Az Úr napjanagy és igen félelmetes;ki fogja kibírni azt!?
12. De még most is így szól az Úr:Térjetek meg hozzám teljes szívvel,böjtölve, sírva és gyászolva!
13. Szíveteket szaggassátok meg,ne a ruhátokat,úgy térjetek megIstenetekhez, az Úrhoz!Mert kegyelmes és irgalmas ő,türelme hosszú, szeretete nagy,és visszavonhatja még a veszedelmet!
14. Ki tudja, hátha most is megbánja,és áldást hagy maga után?Hozzatok étel- és italáldozatotIsteneteknek, az Úrnak!