18. akit ifjúságom óta apjaként neveltem,és úgy vezetgettem, mint aki anyám méhéből való,
19. ha elnéztem, hogy az elesett ruhátlan,és a szegénynek nincs takarója,
20. ha nem áldhatott engem, mert derekajuhaim gyapjától fölmelegedett,
21. ha az árva vagyonára rátettem kezemet,mert láttam, hogy a kapubansegítségemre vannak,
22. akkor essék le vállam a lapockámról,törjön le tőből a karom!
23. Hiszen rettegtem Isten csapásától,és fenségét nem bírom elviselni.
24. Ha reménységemet aranyba vetettem,és azt gondoltam, hogy csaka színaranyban bízhatom,