13. Ösvényemet felszaggatják,romlásomon fáradoznak,és nincs, aki megfékezze őket.
14. Mint valami széles résen,úgy törnek ellenem:romba dőlt falak közt zúdulnak rám.
15. Rémület tört rám,és úgy űzte el méltóságomat, mint a szélvész;boldogságom eltűnt, mint a felleg.
16. Fogytán van már a lelkierőm,a nyomorúság napjai tartanak fogva.
17. Éjszaka nyilallnak csontjaimban,és kínjaim nem csillapodnak.
18. Hatalmas erővel kapta el ruhámat,szorosan átkarolt derekamnál fogva,
19. és belevert a sárba;hasonló lettem a porhoz és a hamuhoz.