20. Mondjátok meg Jákób házának,és hirdessétek Júdában:
21. Halljátok csak,oktalan és esztelen nép,amelynek van szeme, de nem lát,van füle, de nem hall!
22. Nem féltek engem– így szól az Úr –,nem remegtek tőlem?Hiszen én szabtam határthomokból a tengernekörökké tartó gátként,melyet nem léphet át.Ostromolja ugyan, de nem bír vele,hullámai zúgnak, de nem lépik át.
23. De ennek a népnekengedetlen és konok a szíve,állandóan lázadozik.
24. Eszükbe sem jut, hogy féljékIstenüket, az Urat,aki az őszi és a tavaszi esőtmegadja a maga idejében,és biztosítja az aratásra rendelt heteket.
25. Bűneitek miatt elmaradnak ezek,vétkeitek miatt elestek e javaktól!
26. Mert bűnösök vannak népem soraiban,orvul leselkednek, mint a madarászok,csapdát állítanak, hogy embereket fogjanak.
27. Ahogy a kalitka tele van madárral,úgy van tele házuk alattomossággal:így lettek hatalmasok és gazdagok.
28. Meghíztak, kövérek,gonosz beszédükbennem ismernek határt.Nem hoznak ítéletetaz árvák ügyében,hogy boldogulhatnának,a szegények igazát nem védik meg.