1. Ezt mondta az Úr: Menj Júda királyának a palotájába, és mondd el ott ezt az igét!
2. Mondd: Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, hallgasd meg az Úr igéjét udvari embereiddel és népeddel együtt, akik bejártok ezeken a kapukon!
3. Ezt mondja az Úr: Járjatok el törvényesen és igazságosan! Mentsétek meg a kizsákmányoltat elnyomójától! A jövevényt, az árvát és az özvegyet ne nyomorgassátok! Ne erőszakoskodjatok, és ne ontsatok ártatlan vért ezen a helyen!
4. Ha eszerint jártok el, akkor olyan királyok fognak bejárni ennek a háznak a kapuin, akik Dávid trónján ülnek, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők udvari embereikkel és népükkel együtt.
5. De ha nem hallgattok ezekre az igékre, én magamra esküszöm – így szól az Úr –, hogy rommá lesz ez a ház!
6. Mert ezt mondja az Úr Júda királyának palotájáról:Ha olyan volnál is, mint a Gileádvagy a Libánon csúcsa,akkor is pusztává teszlek,lakatlan várossá.
7. Pusztítókat küldök ellened,csupa fölfegyverzett embert.Kivágják legszebb cédrusaidat,és tűzre vetik azokat.
8. Sok nép megy majd el e város mellett, és azt kérdezik egymástól: Miért bánt el így az Úr ezzel a nagy várossal?
9. Akkor majd ezt fogják felelni: Azért, mert elhagyták Istenüknek, az Úrnak szövetségét, más isteneket imádtak, és azokat tisztelték.
10. Ne a halottat sirassátok,és ne azt sajnáljátok!Azt sirassátok, aki elmegy,mert nem tér vissza többé,nem láthatja viszont szülőföldjét.
11. Mert ezt mondja az Úr Sallúmról, Jósiás fiáról, Júda királyáról, aki apja, Jósiás után lett király: Aki most elmegy erről a helyről, nem tér vissza ide többé.