48. Könny patakzik szemembőlnépem összeomlása miatt.
49. Szemem szüntelen könnyezik,megállás nélkül,
50. míg le nem tekint, és meg nem látjaa mennyekből az Úr.
51. Fáj a lelkem, ha látomvárosom lakóinak sorsát.
52. Vadásztak rám, mint a madárra,ellenségeim ok nélkül.
53. Verembe taszítottak engem,és köveket dobtak rám.
54. Összecsapott a víz a fejem fölött,már azt mondtam: Elvesztem!
55. Segítségül hívtam nevedet, Uram,a verem mélyéről.
56. Meghallottad szavamat:Ne fogd be a füledsóhajtásom és kiáltásom előtt!
57. Mellém léptél, mikor kiáltottam hozzád,ezt mondtad: Ne félj!
58. Te perelted, Uram, peremet,és megváltottad életemet.