7. Aríél emberei az utcán kiáltoznak,keservesen sírnak a békekövetek.
8. Kihaltak az országutak,nem járnak az ösvényeken.A pusztító megszegte a szövetséget,megvetette a városokat,semmibe vette az embereket.
9. Gyászol, elalél a föld,hervadozik, megsárgul a Libánon,olyan lett a Sárón, mint a pusztaság,lehull a Básán és a Karmel lombja.
10. De most fölkelek, mondja az Úr,most fölmagasodom és fölemelkedem!
11. Szalmával vagytok terhesek,pelyvát szültök,lihegésetek tűz,megemészt benneteket!
12. A népek égetett mésszé lesznek,és mint a kivágott gaz,tűzben égnek el.
13. Halljátok meg, távol lakók,hogy mit cselekedtem,és ti közel levők,ismerjétek meg hatalmamat!
14. Megrettentek a Sionon a vétkesek,reszketés vett erőt az elvetemülteken:Ki lakhat közülünkperzselő tűz mellett,ki lakhat közülünkörökös izzás mellett?
15. Aki igazságosan él,és őszintén beszél,megveti az elnyomással szerzett nyereséget,nem fogad el megvesztegetést,hanem elhárítja a kezével,bedugja a fülét,hallani sem akar vérontásról,befogja a szemét,látni sem akar gonoszságot.
16. Az ilyen ember magas helyen lakik,sziklaerőd a fellegvára.Kenyerét megkapja,vize állandóan van.
17. Saját szemeddel nézheteda király szépségét,láthatod tágas országodat.
18. Eszedbe jutnak a rémségek:hol van már az összeíró,hol az adószedő,hol van az, aki összeírta a tornyokat?
19. Nem látod többé a galád népet,a homályos, érthetetlen beszédű népet,amelynek dadogó nyelvétnem lehet érteni.