Cselekedetek 22:1-11 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

1. Férfiak, testvérek és atyák, hallgassátok meg védekezésemet, amelyet most hozzátok intézek!

2. Mikor hallották, hogy héber nyelven szól hozzájuk, még jobban elcsendesedtek. Aztán így folytatta:

3. Én zsidó ember vagyok, a kilikiai Tarzuszban születtem, de ebben a városban növekedtem fel, Gamáliél lábainál kaptam nevelést az ősi törvény szigora szerint, Isten buzgó híve voltam, ahogyan ma ti mindnyájan.

4. E tanítás követőit halálra üldöztem, megkötöztem, és börtönbe juttattam férfiakat és nőket is.

5. Tanúm erre a főpap és a vének egész tanácsa, akiktől leveleket is kaptam a testvérekhez, és elmentem Damaszkuszba, hogy az ott lévőket is megkötözve hozzam Jeruzsálembe, hogy megkapják büntetésüket.

6. Történt pedig, hogy amikor úton voltam, és Damaszkuszhoz közeledtem, déltájban hirtelen vakító fényesség sugárzott le rám az égből.

7. A földre estem, és hangot hallottam, amely így szólt: Saul, Saul, miért üldözöl engem?

8. Én pedig megkérdeztem: Ki vagy, Uram? És ő így szólt hozzám: Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl.

9. Akik velem voltak, a fényt ugyan látták, de a velem beszélő hangját nem hallották.

10. Ezt kérdeztem akkor: Mit tegyek, Uram? Az Úr pedig azt felelte nekem: Kelj fel, menj Damaszkuszba, és ott megmondják neked mindazt, amit Isten elrendelt, hogy megtedd.

11. Mivel pedig annak a fényességnek a ragyogása miatt nem láttam, a velem lévők kézen fogva vezettek, úgy mentem be Damaszkuszba.

Cselekedetek 22