36. Bizony, igazságot szolgáltat népének az Úr,és megkönyörül szolgáin,ha látja, hogy ernyedt a kéz,és végét járja apraja-nagyja.
37. Hol vannak isteneik – mondja –és a szikla, akiben bíztak?
38. Akik ették áldozataik kövérjét,itták italáldozataik borát,nosza rajta, segítsenek,rejtsenek el benneteket!
39. Lássátok be, hogy csak én vagyok,nincsen Isten rajtam kívül!Én adok halált, és én adok életet,összezúzok és gyógyítok,nincs, aki kezemből kimentsen.
40. Kezem az égre emelem,és megesküszöm önmagamra, az örökké élőre:
41. ha villogó kardom megélesítem,és ítéletre nyújtom ki kezem,bosszút állok ellenfeleimen,és megfizetek gyűlölőimnek.
42. Nyilaim vérrel részegítem,és kardom hússal lakik jól:elesettek és foglyok vérével,az ellenség vezéreinek fejével.
43. Dicsérjétek, ti nemzetek,annak a népét, aki megtorolja szolgái vérét,bosszúval fizet ellenfeleinek,de engesztelést szerez népének földjéért!
44. Mózes pedig odament, és elmondta ezt az éneket az utolsó szóig a nép füle hallatára, Józsuéval, Nún fiával együtt.
45. Miután Mózes elmondta mindezeket egész Izráel előtt,
46. így szólt hozzájuk: Szívleljétek meg mindazokat az igéket, amelyekkel ma intelek titeket: fiaitoknak pedig parancsoljátok meg, hogy tartsák meg és teljesítsék ennek a törvénynek valamennyi igéjét!
47. Mert nem üres beszéd ez a számotokra, hanem ez jelenti számotokra az életet: általa élhettek hosszú ideig azon a földön, amelyre most átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek.
48. Ugyanezen a napon így beszélt Mózeshez az Úr:
49. Menj föl ide, az Abárím-hegységbe, a Nebó-hegyre, amely Móáb földjén, Jerikóval szemben van. Tekintsd meg Kánaán földjét, amelyet Izráel fiainak a birtokába adok!
50. Azután meghalsz azon a hegyen, amelyre fölmégy, és elődeid mellé kerülsz, ahogyan a testvéred, Áron is meghalt a Hór-hegyen, és elődei mellé került.