11. Majd Mózes azt mondta Áronnak: Fogd a szenesserpenyőt, tégy bele tüzet az oltárról, rakj rá füstölőszert, vidd hamar a nép közé, és végezz engesztelést értük, mert megharagudott az Úr, és megkezdődött a csapás.
12. Fogta azért Áron a szenesserpenyőt, ahogyan Mózes mondta, és a gyülekezet közé futott, mert már meg is kezdődött a csapás a népen. Füstölőszert tett rá, és engesztelést végzett a népért.
13. Megállt a holtak és az élők között, és megszűnt a csapás.
14. Tizennégyezer-hétszázan haltak meg a csapás miatt azokon kívül, akik Kórah lázadása miatt haltak meg.
15. Ekkor visszatért Áron Mózeshez, a kijelentés sátrának a bejáratához, és megszűnt a csapás.
16. Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
17. Szólj Izráel fiaihoz, és végy egy-egy vesszőt nagycsaládjaik minden fejedelmétől, összesen tizenkét vesszőt. Mindegyiknek a nevét írd föl a maga vesszejére.
18. Áron nevét a Lévi vesszejére írd, mert mindegyik vessző egy-egy nagycsalád fejéé.
19. Azután tedd le azokat a kijelentés sátrában a Bizonyság elé, ahol kijelentem magam nektek.
20. Annak a férfinak a vesszeje, akit kiválasztok, ki fog hajtani. Így csendesítem le Izráel fiainak a zúgolódását, akik zúgolódtak ellenetek.
21. Elmondta ezt Mózes Izráel fiainak, és minden fejedelem átadott neki egy-egy vesszőt. Nagycsaládonként egy fejedelemre egy vessző jutott, összesen tizenkét vessző. Áron vesszeje is ott volt a vesszők között.
22. Mózes letette a vesszőket az Úr színe elé a bizonyság sátrában.
23. Amikor másnap Mózes bement a bizonyság sátrába, látta, hogy a Lévi házából való Áron vesszeje kihajtott, bimbót fakasztott, virágot növelt, és beérett rajta a mandula.