1. Azután így szólt Mózeshez az Úr:
2. Készíts két harsonát ötvösmunkával, ezüstből készítsd azokat. Ezeket használd a közösség összehívására és a táborok elindítására!
3. Amikor megfújják azokat, gyűljön hozzád az egész közösség a kijelentés sátrának a bejáratához.
4. Ha csak az egyiket fújják meg, gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel nemzetségfői.
5. Ha pedig riadót fújtok, induljanak el azok a táborok, amelyek keletre táboroznak.
6. Ha másodszor is megfújjátok harsogva, induljanak el azok a táborok, amelyek délre táboroznak. Harsogva kell megfújniuk az induláshoz.
7. De ha a gyülekezetet gyűjtitek össze, ne harsogva fújjátok.
8. A harsonákat Áron fiai, a papok fújják. Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre.
9. Ha hadba indultok majd országotokban a benneteket szorongató ellenség ellen, akkor is ezekkel a harsonákkal fújjatok riadót: akkor majd megemlékezik rólatok Istenetek, az Úr, és megszabadultok ellenségeitektől.
10. Fújjátok meg ezeket a harsonákat az öröm napjain, az ünnepeken és a hónapok kezdetén, amikor égőáldozataitokat és békeáldozataitokat bemutatjátok, és emlékeztetni fogják Istent rátok. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek.
11. A második év második hónapjának a huszadik napján fölemelkedett a felhő a bizonyság hajlékáról.
12. Izráel fiai pedig elindultak a Sínai-pusztából, és mentek táborhelyről táborhelyre, míg meg nem állapodott a felhő a Párán-pusztában.