12. Ezt azután átadta a király és Jójádá az Úr házán folyó munka vezetőinek. Ezek pedig kőfaragókat és ácsokat fogadtak az Úr háza javítására, és vasmunkásokat meg rézműveseket az Úr házának felújítására.
13. A munkások hozzáláttak, és kezük alatt jól haladtak a felújítás munkálatai. Helyreállították az Isten házát régi formájában, és megerősítették.
14. Amikor a munkát befejezték, a megmaradt pénzt elvitték a királynak és Jójádának. Ők pedig csináltattak abból fölszerelési tárgyakat az Úr házába, a szolgálathoz való eszközöket, áldozati csészéket és arany- meg ezüstedényeket. Ezekkel mutatták be az égőáldozatokat az Úr házában állandóan, Jójádá egész életében.
15. Azután megöregedett Jójádá, és betelve az élettel, meghalt. Százharminc éves volt halálakor.
16. Dávid városában a királyok mellé temették, mivel jót cselekedett Izráelben Isten és az ő háza ügyéért.
17. Jójádá halála után azonban odamentek Júda vezető emberei a királyhoz, és leborultak előtte. A király hallgatott rájuk,
18. és elhagyták őseik Istenének, az Úrnak a házát, és szent fákat meg bálványszobrokat tiszteltek. Emiatt a vétkük miatt szállt az Úr haragja Júdára és Jeruzsálemre.
19. Küldött hozzájuk prófétákat, hogy térítsék meg őket az Úrhoz. Azok figyelmeztették is őket, de nem figyeltek rájuk.
20. Akkor az Isten felruházta lelkével Zekarját, Jójádá főpap fiát, aki a nép elé állt, és ezt mondta nekik: Így szól az Isten: Miért szegtétek meg az Úr parancsolatait? Nem válik az a javatokra! Mivel elhagytátok az Urat, ő is elhagyott benneteket.
21. Erre azok összeesküdtek ellene, és a király parancsára ott, az Úr háza udvarában megkövezték.
22. Nem gondolt Jóás király arra a szeretetre, amelyet annak az apja, Jójádá tanúsított iránta, hanem legyilkoltatta a fiát. Amikor Zekarjá haldoklott, azt mondta: Lássa meg ezt az Úr, és torolja meg!