5. Akkor Semajá próféta odament Roboámhoz és Júda vezéreihez, akik Jeruzsálembe gyülekeztek Sisák elől, és így szólt hozzájuk: Ezt mondja az Úr: Mivel ti elhagytatok engem, azért én Sisák kezébe adlak benneteket.
6. Akkor megalázták magukat Izráel főemberei meg a király, és ezt mondták: Igazságos az Úr!
7. Amikor látta az Úr, hogy megalázták magukat, így szólt az Úr igéje Semajához: Mivel megalázták magukat, nem pusztítom el őket, hanem rövidesen megszabadítom őket, és nem zúdul haragom Sisák által Jeruzsálemre.
8. De azért az ő szolgái lesznek, és megtudják, hogy mit jelent nekem szolgálni, és mit jelent földi királyságokat szolgálni!
9. Sisák, Egyiptom királya tehát fölvonult Jeruzsálem ellen, és elvitte az Úr templomának meg a királyi palotának a kincseit; mindent elvitt. Még a kerek aranypajzsokat is elvitte, amelyeket Salamon csináltatott.
10. Ezek helyett rézpajzsokat csináltatott Roboám király, és azoknak a testőröknek a parancsnokaira bízta, akik a királyi palota bejáratát őrizték.
11. Valahányszor bement a király az Úr templomába, bementek a testőrök is, és bevitték azokat, majd visszavitték a testőrök őrszobájába.
12. Amikor tehát Roboám megalázta magát, elfordult róla az Úr haragja; nem volt ok a teljes pusztulásra, hiszen csak volt Júdában is valami jó.
13. Azután megerősödött Roboám király uralma Jeruzsálemben. Negyvenegy éves volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhét évig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet kiválasztott az Úr Izráel valamennyi törzse közül, hogy oda helyezze nevét. Anyjának a neve Naamá volt, és Ammónból származott.
14. Gonoszságot cselekedett, mert nem kereste állhatatos szívvel az Urat.
15. Roboám története elejétől a végéig meg van írva Semajá próféta és Iddó látnok történetében, leszármazásával együtt. Roboám és Jeroboám között állandó háborúskodás volt egész életükben.