4. Amikor meghallotta Dávid a pusztában, hogy Nábál a juhait nyírja,
5. elküldött tíz legényt. Ezt mondta Dávid a legényeknek: Menjetek el Karmelba, és ha megérkeztek Nábálhoz, köszöntsétek a nevemben békességgel.
6. Ezt mondjátok neki: Békesség neked, békesség házad népének, békesség mindenednek!
7. Most hallom, hogy juhaidat nyírják. Tudod, hogy amikor velünk voltak a pásztoraid, mi nem bántottuk őket. Semmijük sem tűnt el az alatt az idő alatt, amíg Karmelban voltak.