16. Akkor ezt mondta Sámuel Saulnak: Hallgass! Hadd mondjam el neked, mit mondott nekem ma éjjel az Úr. Saul így felelt: Beszélj!
17. Sámuel ezt mondta: Milyen kicsiny voltál a magad szemében, és mégis Izráel törzseinek a fejévé lettél, felkent téged Izráel királyává az Úr.
18. Azután ezzel a megbízással küldött utadra az Úr: Menj, és irtsd ki a vétkes amálékiakat, harcolj ellenük, míg csak nem végzel velük!
19. Miért nem hallgattál az Úr szavára? Miért vetetted magad a zsákmányra, és miért követtél el olyat, amit rossznak lát az Úr?
20. Saul ezt felelte Sámuelnek: Hiszen hallgattam én az Úr szavára, és végrehajtottam azt a megbízatást, amelyre elküldött az Úr: elhoztam Agágot, Amálék királyát, az amálékiakat pedig kiirtottam.
21. A nép azonban elvette a zsákmányból a kiirtásra szánt juhok és marhák legjavát, hogy feláldozza Istenednek, az Úrnak Gilgálban.
22. Akkor ezt mondta Sámuel:Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és a véresáldozat,mint az engedelmesség az Úr szava iránt?Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál,és a szófogadás a kosok kövérjénél!
23. Olyan az engedetlenség, mint a varázslás vétke,és az ellenszegülés, mint a bálványimádás.Te megvetetted az Úr igéjét,ő pedig elvetett téged, és nem leszel király!
24. Saul így felelt Sámuelnek: Vétkeztem, mert megszegtem az Úr parancsát és a te beszédedet. Mert féltem a néptől, és hallgattam a szavára.
25. De bocsásd meg ezúttal vétkemet, és jöjj vissza velem, hogy leboruljak az Úr előtt!