11. Izráel ezt mondta Józsefnek: Nem gondoltam, hogy még meglátom arcodat, és most Isten még azt is megengedte, hogy megláthassam a gyermekeidet.
12. Akkor József elhúzta őket apja térdétől, és arccal a földre borult.
13. Azután fogta József mindkettőjüket, és odavitte jobb kezével Efraimot Izráel baljára, bal kezével pedig Manassét Izráel jobbjára.
14. Izráel kinyújtotta a jobb kezét, és Efraim fejére tette, pedig ő volt a kisebbik. A bal kezét meg keresztbe rá Manassé fejére tette, pedig Manassé volt az elsőszülött.
15. Azután így áldotta meg Józsefet:Az Isten, akinek színe előtt jártak az őseim, Ábrahám és Izsák,az Isten, aki pásztorom, mióta csak vagyokmind a mai napig,
16. az angyal, aki megváltóm minden bajban, áldja meg e fiúkat!Rólam nevezzék el őket, meg őseimnek,Ábrahámnak és Izsáknak a nevéről!Legyen számtalan utódjuk ezen a földön!
17. Amikor József látta, hogy apja Efraim fejére tette a jobb kezét, rosszallotta ezt. Megfogta apja kezét, hogy áttegye Efraim fejéről Manassé fejére.
18. József ezt mondta apjának: Nem úgy, apám, mert ez az elsőszülött, az ő fejére tedd a jobb kezedet!
19. Apja azonban elutasította, és azt mondta: Tudom, fiam, tudom. Ő is néppé lesz, ő is nagy lesz, de kisebbik testvére nagyobb lesz nála, és utódaiból sok-sok nép támad majd.
20. És így áldotta meg őket azon a napon:A ti nevetekkel mondanak majdáldást Izráelben:Tegyen Isten olyanná,mint Efraimot és Manassét!Így helyezte Jákób Efraimot Manassé elé.