10. Majd ezt kérdezte Abímelek Ábrahámtól: Mire gondoltál, hogy ezt tetted?
11. Ábrahám ezt felelte: Azt gondoltam, hogy nincs istenfélelem ezen a helyen, és megölnek a feleségemért.
12. De ő valóban a húgom is, az apám leánya, csak nem az anyám leánya; így lett a feleségem.
13. Amikor vándorútra indított engem Isten apám házából, ezt kértem tőle: Azzal mutasd meg szeretetedet irántam, hogy bárhová megyünk, mindenütt azt mondod rólam, hogy a bátyád vagyok!
14. Akkor Abímelek juhokat és marhákat, szolgákat és szolgálóleányokat hozatott, és Ábrahámnak adta, Sárát, a feleségét pedig visszaküldte hozzá,
15. és ezt mondta Abímelek: Itt van előtted az országom, lakj ott, ahol jónak látod!
16. Sárához pedig így szólt: Íme, ezer ezüstöt adtam a bátyádnak, ez felment téged mindazok előtt, akik veled vannak, mert így minden tekintetben igazolva vagy.