1. Amikor Abrám kilencvenkilenc éves volt, megjelent Abrámnak az Úr, és ezt mondta neki:Én vagyok a Mindenható Isten.Járj színem előtt, és légy feddhetetlen!
2. Megajándékozlak szövetségemmel,és nagyon-nagyon megszaporítom utódaidat.
3. Ekkor Abrám arcra borult, Isten pedig így szólt hozzá:
4. Ez lesz az én szövetségem veled:Sok nép atyja leszel!
5. Nem neveznek többé Abrámnak,hanem Ábrahám lesz a neved,mert sok nép atyjává teszlek.
6. Nagyon-nagyon megszaporítom utódaidat,népeket támasztok belőled,királyok származnak tőled.
7. Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is,örök szövetségre minden nemzedékükkel.Mert Istened leszek, és utódaidnak is.
8. Neked és utódaidnak adom a földet,ahol jövevény vagy,Kánaán egész földjét birtokul örökre,és Istenük leszek.
9. Majd ezt mondta Isten Ábrahámnak: Te pedig tartsd meg szövetségemet, meg utódaid is nemzedékről nemzedékre!
10. Így tartsátok meg szövetségemet, amelyet veletek és utódaitokkal kötök: metéljenek körül nálatok minden férfit!
11. Metéljétek körül szeméremtestetek bőrét, ez lesz a veletek kötött szövetségem jele.
12. Nyolcnapos korában körül kell metélni nálatok minden fiúgyermeket nemzedékről nemzedékre, akár a házban született, akár pénzen vásárolták valami idegentől, aki nem a te utódaid közül való.
13. Körül kell metélni azt is, aki a házban született, azt is, akit pénzen vásároltak. Ott lesz az én szövetségem a testeteken örök szövetségként.
14. A körülmetéletlen férfit, akinek nem metélték körül szeméremteste bőrét, ki kell irtani az ilyen embert népe közül, mert elutasította szövetségemet.
15. Azután ezt mondta Isten Ábrahámnak: Szárajt, a feleségedet ne nevezd többé Szárajnak, hanem Sára legyen a neve!
16. Mert megáldom őt, sőt fiút adok neked általa; megáldom őt, és népek támadnak belőle, népek királyai származnak tőle.
17. Ábrahám ekkor arcra borult, de nevetett, ezt gondolta ugyanis magában: Százesztendős embernek lehet-e gyermeke? Vagy Sára kilencvenéves létére szülhet-e?
18. És ezt mondta Ábrahám az Istennek: Bárcsak Izmael életét oltalmaznád!