Zsoltárok 77:3-11 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

3. Nyomorúságom idejénaz Úrhoz folyamodom,kezem éjjel is kitárom feléje lankadatlanul,de lelkem nem tud megvigasztalódni.

4. Istenre gondolok, és csak sóhajtozom,róla elmélkedem, és elcsügged a lelkem. (Szela.)

5. Szemeimet nyitva tartod,szótlanul hánykolódom.

6. Gondolkozom a régi napokon,a hajdani esztendőkön.

7. Eszembe jutnak énekeim éjjelente,szívemben elmélkedem,és ezt kutatja lelkem:

8. Vajon végleg eltaszít az Úr,és nem tart tovább jóakarata?

9. Végképp elfogyott szeretete,érvénytelen lett ígéretenemzedékről nemzedékre?

10. Elfelejtette kegyelmét az Isten,vagy elnyomta irgalmát a harag? (Szela.)

11. Az az én bajom, gondoltam,hogy megváltozott a Felséges jóindulata.

Zsoltárok 77