1. Áldjad, lelkem, az Urat! Uram, Istenem, igen nagy vagy,fenségbe és méltóságba öltöztél,
2. világosságot vettél magadra,mint egy köpenyt.Ő az, aki sátorként feszítette ki az eget,
3. palotáját a vizek fölé építette,a felhőket tette kocsijává,szelek szárnyán jár.
4. A szeleket tette követeivé,a lángoló tüzet szolgájává.
5. Szilárd alapokra helyezte a földet,hogy soha meg ne inogjon.
6. Mély vizekkel borítottad be,mint valami öltözettel,a hegyeken is állt a víz.
7. Dorgálásodra lefutottak,mennydörgő szavadra elszéledtek.
8. A hegyek fölemelkedtek,a völgyek lesüllyedtekoda, ahol helyet készítettél nekik.