4. Mert az hiábavalóságra jött, sötétben megy el, és nevét sötétség takarja.
5. Még a napot sem pillantotta meg, nem tudta meg, milyen az, de nyugodtabb sors jutott neki, mint amannak.
6. Élhet valaki kétezer évig is, ha nem tud gyönyörködni a jóban! Végül is egy helyre kerül mindenki.
7. Az ember egyre a szájáért fáradozik, de kívánsága csak nem teljesül.
8. Mert mi előnye van a bölcsnek az ostobával szemben, és mi a szegénynek azzal szemben, aki tud forgolódni az életben?
9. Többet ér az, amit lát a szem, mint ami után sóvárog a lélek. Ez is hiábavalóság és hasztalan erőlködés.
10. Régtől fogva megvan a neve annak, ami létezik, és tudott dolog a sorsa. Ezért nem szállhat perbe az ember azzal, aki fölötte áll.
11. Sok beszéd van, ami csak a hiábavalóságot szaporítja: mi haszna van belőle az embernek?