8. Ne örülj bajomnak, ellenségem,mert ha elesem is, fölkelek,ha sötétségben lakom is,az Úr az én világosságom.
9. Az Úr haragját kell hordoznom,mert vétkeztem ellene.De majd ő intézi peremet,és igazságot szolgáltat nekem.Kivisz a világosságra,és gyönyörködöm igazságában.
10. Látja majd ezt ellenségem,és szégyen borítja el,bár most ezt kérdezi tőlem:Hol van az Úr, a te Istened?Saját szememmel látom majd,amikor összetapossák,mint az utca sarát.
11. Eljön a nap, amikor felépítik falaidat,azon a napon szélesre tágul a határ.
12. Azon a napon jönnek majd hozzádAsszíriából és Egyiptom városaiból,Egyiptomból és az Eufrátesz mellől,a tengereken át, a hegyeken át,
13. bár puszta volt az ország, lakói miatt,tetteik gyümölcseképpen.
14. Pásztorold botoddal népedet,tulajdon nyájadat,amely elhagyatva élt az erdőben,termékeny földön!Hadd legeljenek Básánban és Gileádban,mint a régi időkben!
15. Csodás dolgokat mutatok neked,mint amikor kijöttél Egyiptomból.
16. Látják majd ezt a népekés szégyenkeznek,elvesztik minden erejüket,kezüket szájukra teszik,füleik megsüketülnek,
17. port nyalnak, mint a kígyó,mint a föld férgei,reszketve jönnek elő rejtekhelyükről,rettegve folyamodnakIstenünkhöz, az Úrhoz,és félnek majd tőled is.
18. Kicsoda olyan Isten, mint te,aki megbocsátja a bűnt,és elengedi népe maradékának büntetését?Nem tartja meg haragját örökké,mert abban telik kedve,hogy kegyelmet ad.