14. De elfelejtettek kenyeret vinni, és mindössze egy kenyér volt velük a hajóban.
15. Jézus figyelmeztette őket, és így szólt: „Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!”
16. Erre tanakodni kezdtek arról, hogy nincs kenyerük.
17. Amikor ezt Jézus észrevette, így szólt hozzájuk: „Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Hát még mindig nem veszitek észre, és nem értitek? Még mindig olyan keményszívűek vagytok?
18. Van szemetek, és mégsem láttok, fületek is van, és mégsem hallotok? Nem is emlékeztek?
19. Amikor az öt kenyeret megtörtem az ötezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?” Így feleltek: „Tizenkettőt.”
20. „És amikor a hét kenyeret törtem meg a négyezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?” Ezt mondták: „Hetet.”
21. Erre Jézus újra megkérdezte: „Még mindig nem értitek?”
22. Amikor Bétsaidába érkeztek, egy vakot vittek hozzá, és kérték, hogy érintse meg.
23. Ő pedig a vakot kézen fogva kivezette a faluból, azután szemére köpve rátette kezét, és megkérdezte: „Látsz-e valamit?”
24. Az felnézett, és így szólt: „Úgy látom az embereket, mintha fákat látnék, amint járkálnak.”
25. Aztán Jézus ismét rátette a kezét a szemére, ő pedig körülnézett, és meggyógyult, tisztán látott mindent.
26. Jézus ekkor hazaküldte őt, és azt mondta: „Még a faluba se menj be!”
27. Jézus pedig elindult tanítványaival együtt Cézárea Filippi falvaiba. Útközben megkérdezte tanítványaitól: „Kinek mondanak engem az emberek?”
28. Ők így feleltek: „Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások pedig egynek a próféták közül.”
29. Jézus tovább kérdezte őket: „Hát ti kinek mondotok engem?” Péter így válaszolt neki: „Te vagy a Krisztus.”