8. Ekkor kijöttek, és elfutottak a sírbolttól, mert remegés és döbbenet fogta el őket; és senkinek sem mondtak el semmit, mert féltek.
9. (A hét első napján, korán reggel, miután feltámadt, először a magdalai Máriának jelent meg, akiből hét ördögöt űzött ki.
10. Ő elment, és megvitte a hírt követőinek, akik gyászoltak és sírtak.
11. Amikor ezek meghallották, hogy ő él, és hogy Mária látta, nem hitték el.
12. Ezután más alakban jelent meg közülük kettőnek útközben, amikor vidékre mentek.
13. Ezek is elmentek, és megvitték a hírt a többieknek, de nekik sem hittek.
14. Végül pedig megjelent magának a tizenegynek is, amikor asztalnál ültek, és szemükre vetette hitetlenségüket, keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt.
15. Ezután így szólt hozzájuk: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.
16. Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.
17. Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak,
18. kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak.”
19. Az Úr Jézus pedig miután ezeket mondta nekik, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült.
20. Azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt munkálkodott velük, megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel.)