Lukács 5:9-16 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

9. A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és azokat, akik vele voltak és segítettek;

10. de ugyanígy Jakabot és Jánost, a Zebedeus fiait is, akik társai voltak Simonnak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: „Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!”

11. Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt.

12. Amikor Jézus az egyik városban járt, egy leprával borított ember meglátva őt, arcra borult, és kérte: „Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani engem.”

13. Erre Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom, tisztulj meg!” És azonnal letisztult róla a lepra.

14. Ő pedig megparancsolta neki: „Senkinek ne mondd el ezt, hanem menj el, mutasd meg magadat a papnak, és ajánlj fel áldozatot megtisztulásodért, ahogyan Mózes elrendelte, bizonyságul nekik.”

15. De a híre annál jobban terjedt, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák, és meggyógyítsa őket betegségeikből.

16. Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott.

Lukács 5