Lukács 21:30-38 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

30. amikor látjátok, hogy kihajtanak, már magatoktól is tudjátok, hogy közel van a nyár.

31. Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van az Isten országa.

32. Bizony, mondom néktek: nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem lesz.

33. Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.”

34. „Vigyázzatok magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól; és hirtelen lepjen meg titeket az a nap,

35. mint valami csapda, mert úgy fog rátörni mindazokra, akik a föld színén laknak.

36. Legyetek tehát éberek és szüntelen könyörögjetek, hogy kimenekülhessetek mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt.”

37. Nappal a templomban tanított, éjszakánként pedig az Olajfák hegyére ment, és ott tartózkodott.

38. De kora reggel az egész nép hozzásietett, hogy hallgassa őt a templomban.

Lukács 21