Lukács 12:28-35 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

28. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek!

29. Ti se kérdezzétek tehát, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok.

30. Mert mindezeket a világ pogányai kérdezgetik. A ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre.

31. Inkább keressétek az ő országát, és ráadásul ezek is megadatnak nektek.

32. Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!”

33. „Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául, szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket, kifogyhatatlan kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem férkőzhet hozzá, a moly sem emészti meg.

34. Mert ahol a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is.”

35. „Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva.

Lukács 12