Lukács 1:62-70 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

62. Ekkor intettek az apjának, hogy minek akarja neveztetni.

63. Ő táblát kért, és ezt írta rá: „János a neve.” Erre mindenki elcsodálkozott.

64. És egyszerre csak megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent.

65. Félelem szállta meg a körülöttük lakókat, és Júdea egész hegyvidékén beszéltek minderről.

66. Akik meghallották, szívükbe vésték, és így szóltak: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?” Az Úr keze pedig valóban vele volt.

67. Apja, Zakariás, megtelt Szentlélekkel, és így prófétált:

68. „Áldott az Úr, Izráel Istene,hogy meglátogatta népét,és váltságot szerzett neki.

69. Erős üdvözítőt támasztott nekünkszolgájának, Dávidnak házából,

70. ahogyan kijelentette azt szent prófétái általörök időktől fogva:

Lukács 1