Jób 7:2-15 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

2. Ahogyan a rabszolga eped az árnyék után,és a napszámos várja a munkabért,

3. úgy jutottak nekemhiábavaló hónapok,nyomorúságos éjszakákkalfizettek ki engem.

4. Ha lefekszem, azt kérdem:Mikor kelhetek fel? Hosszú az este,és tele vagyok nyugtalansággal hajnalig.

5. Testemet férgek és porkéreg borítja,bőröm beforrad, és újra kifakad.

6. Napjaim gyorsabbak a takács vetélőjénél,és reménytelenül múlnak el.

7. Gondold meg, hogy csak szellő az életem,szemem nem lát többé jót.

8. A rám néző szem nem pillant meg.Szemed felém fordítod,de már nem vagyok.

9. Eltűnt a felhő, elszállt.Éppígy nem jön vissza,aki leszáll a holtak hazájába.

10. Nem tér vissza házába többé,lakóhelyén sem tudnak róla többé.

11. Nem is tartóztatom meg a számat,beszélni fogok szorongó lélekkel,panaszkodni fogok keserű szívvel.

12. Tenger vagyok-e vagy tengeri szörny,hogy őrséget állítasz ellenem?

13. Mikor azt gondolom,hogy megvigasztal nyoszolyám,hordozza panaszomat fekhelyem,

14. akkor álmokkal rémítesz,látomásokkal rettentesz engem.

15. Inkább választom a fulladást,inkább a halált, mint e csontvázat.

Jób 7