3. Én magam láttam,hogy egy ostoba gyökeret vert,de hirtelen elkorhadt a lakóhelyén.
4. Távol van fiaitól a segítség,eltapossák őket a kapuban,nem menti meg senki.
5. Aratását, melyet tövisek közül vett ki,megeszi az éhező,vagyona után liheg a szomjazó.
6. Nem a porból támad a hamisság,és nem a földből sarjad ki a vész,
7. hanem az ember maga szüli a vészt,melynek szikrái a magasba szállnak.
8. De én az Istenhez fordulok,Istenre bízom ügyemet,
9. aki hatalmas dolgokat művel, kikutathatatlanul,csodás dolgokat, megszámlálhatatlanul.
10. Esőt ad a föld színére,vizet bocsát a mezőkre.
11. Magasra emeli az alant levőket,a gyászolókat oltalmazza segítsége.
12. Meghiúsítja a ravaszok terveit,nem alkot kezük maradandót.
13. Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket,és a cselszövők tanácsa megdől.
14. Nappal is sötétben botorkálnak,tapogatóznak délben is, mint éjjel.
15. Megszabadítja szájuk fegyverétől,az erős kezéből a szegényt.
16. Így lesz reménysége a nincstelennek,a csalárdság pedig elnémul.