1. Jób folytatta beszédét, és ezt mondta:
2. Bárcsak olyan volnék,mint a hajdani hónapokban!Mint azokban a napokban,amikor Isten őrzött engem!
3. Amikor mécsese világított fejem fölött,sötétben is az ő világosságánál járhattam;
4. mint amilyen ifjúkorom idején voltam,amikor Istennel közösségbenélhettem sátramban;
5. amikor még velem volt a Mindenhatóés körülöttem voltak gyermekeim;
6. amikor lépteim tejszínben fürödtek,és mellettem a kősziklából isolajpatakok ömlöttek.