Jeremiás 4:21-31 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

21. Meddig kell még hadijelvényt látnomés kürtszót hallanom?

22. Bizony, bolond az én népem,nem ismernek engem!Fiaim esztelenek,nem értelmesek!Csak arra bölcsek,hogy rosszat tegyenek,de jót tenni nem tudnak!

23. Látom a földet: kietlen és puszta,és az eget: nincs világossága!

24. Látom a hegyeket: megrendülnek,és a halmok mind inognak!

25. Látom, hogy nincs ember,és az ég minden madara elmenekült.

26. Látom, hogy a dúsan termő földpusztává lett,és minden városa összeomlottaz Úr tekintetétől, lángoló haragjától.

27. Mert ezt mondja az Úr:Sivár lesz az egész ország,bár véget nem vetek neki.

28. Ezért gyászol a föld,és elsötétedik ott fenn az ég,mert kimondtam, amit határoztam,nem bánom meg, és nem térek el tőle.

29. A lovasok és íjászok kiáltozásátólmenekül az egész város.Bemennek a sűrű erdőbe,és felmásznak a sziklákra.Minden város elhagyott lesz,senki sem lakik bennük.

30. Hát te, pusztulásra ítélt,mit csinálsz? Bíborba öltözöl,aranyékszerekkel ékesíted magad,festékkel készíted ki a szemedet?Hiába szépítgeted magad:szeretőid megvetettek, életedre törnek!

31. Mintha vajúdó asszonyhangját hallanám,az először szülő nő sikoltását.Sion leánya kitárja kezét,zihálva kiáltja:Jaj nekem, összeroskadoka gyilkosok miatt!

Jeremiás 4