17. Mondd el nekik ezt az igét:Szememből könnyek hullanakéjjel-nappal, és nem apadnak el.Mert súlyos sebet kapottnépem szűz leánya,igen fájdalmas csapást.
18. Ha kimegyek a mezőre,látom a fegyverrel megölteket,ha bemegyek a városba,látom az éhségtől szenvedőket.A próféták és a papok pedigolyan országba vándorolnak,amelyet nem ismernek!
19. Ennyire megvetetted Júdát,szívből megutáltad Siont?Miért sújtottál bennünketgyógyíthatatlan csapással?Békességre vártunk,de nem jött semmi jó,és a gyógyulás idejére,de csak rettegünk!
20. Elismerjük, Uram, gonoszságunkat,atyáink bűnét is:vétkeztünk ellened.
21. A te nevedért kérünk, ne utálj meg,ne engedd, hogy meggyalázzákdicső trónodat!Gondolj ránk! Ne bontsd fela velünk kötött szövetséget!
22. Tudnak-e esőt adnia népek bálványai?Vagy az ég adja-e a záporesőket?Nem, hanem te, Urunk, Istenünk,benned reménykedünk:hiszen te alkottad mindezeket!