1. Jaj, de sötét felhőt borítottaz Úr haragja Sion leányára!Az égből a földre dobtaIzráel ékességét,nem gondolt lábai zsámolyávalharagja napján.
2. Elpusztította az Úr kíméletlenülJákób összes hajlékát.Ledöntötte féktelen haragjábanJúda leányának erődítményeit.Földre terítette, meggyaláztaaz országot és vezéreit.
3. Haragja hevében egészen összetörteIzráel hatalmát,visszavonta segítő jobbját,amikor jött az ellenség.Perzselte Jákóbot, mint lángoló tűz,emésztette körös-körül.
4. Fölvonta íját mint ellenség,előállott mint támadó,és jobbjával megölt mindent,ami a szemnek kívánatosSion leányának a sátrában;tűzként öntötte ki haragját.
5. Olyan volt az Úr, mint az ellenség:pusztította Izráelt,elpusztította minden palotáját,lerombolta erődítményeit,megsokasította Júda leányánakbúját-baját.
6. Földúlta hajlékát, mint egy kertet,lerombolta ünneplése helyét.Feledésbe juttatott az Úr a Siononünnepet és szombatot,bosszús haragjában megutáltkirályt és papot.
7. Elvetette oltárát az Úr,elhagyta szentélyét.Ellenség kezére juttattafalakkal körülvett palotáit.Hangoskodtak az Úr házában,mint ünnepnapon.
8. Az Úr akarta, hogy leromboljákSion leánya várfalát:mérőzsinórt feszített, nem hagyta abbakeze a pusztítást.Gyászol az erőd és a várfal,együtt omladoznak.
9. Földbe süllyedtek kapui,elpusztították, összetörték zárait.Királya és vezérei a pogányok közt vannak,ahol nincsen kijelentés,prófétái sem kapnaklátomást az Úrtól.
10. Némán ülnek a földönSion lányának vénei,port hintettek a fejükre,zsákruhába öltöztek.Földre hajtják fejüketJeruzsálem szüzei.
11. Szemem könnybe borult,bensőm háborog,a földre roskadtamnépem leányának romlása miatt,mert elalélt csecsemő és kisdeda város terein.
12. Azt mondják anyjuknak:Hol van kenyér és bor?Elalélnak, mint a sebesülteka város terein,kiadják lelküket anyjuk kebelén.