40. Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom őt az utolsó napon.”
41. A zsidók ekkor zúgolódni kezdtek ellene, mert ezt mondta: „Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállott le” –
42. és azt kérdezték: „Nem Jézus ez, a József fia, akinek ismerjük apját és anyját? Akkor hogyan mondhatja: A mennyből szálltam le?”
43. Jézus így válaszolt nekik: „Ne zúgolódjatok egymás között!
44. Senki sem jöhet énhozzám, ha nem vonzza őt az Atya, aki elküldött engem. Én pedig feltámasztom az utolsó napon.
45. Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Aki az Atyától hallott és tanult, az mind énhozzám jön.
46. Nem mintha bárki látta volna az Atyát: csak aki az Istentől van, az látta az Atyát.
47. Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz, annak örök élete van.
48. Én vagyok az élet kenyere.
49. Atyáitok a mannát ették a pusztában, mégis meghaltak.
50. De ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon:
51. Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.”
52. A zsidók erre vitatkozni kezdtek egymással, és ezt kérdezték: „Hogyan adhatná ez nekünk a testét eledelül?”