58. A templomszolgák és Salamon szolgáinak a fiai összesen háromszázkilencvenketten voltak.
59. Ezek azok, akik Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerúbból, Addánból és Immérből jöttek, de nem tudták igazolni családjukat és származásukat, hogy Izráelből valók-e:
60. Delájá fiai, Tóbijjá fiai és Nekódá fiai hatszázötvenketten.
61. A papsághoz tartoztak Hobajjá fiai, Hakkóc fiai és Barzillaj fiai. Ez a gileádi Barzillaj egyik leányát vette feleségül, és róla nevezték el.
62. Ezek keresték bejegyzésüket a származási jegyzékben, de nem találták, ezért meg kellett válniuk a papságtól.
63. A királyi helytartó pedig megmondta nekik, hogy nem ehetnek az igen szent ételekből, amíg szolgálatba nem lép a főpap, aki dönthet az úrímmal és a tummímmal.
64. Az egész gyülekezet összesen negyvenkétezer-háromszázhatvan fő volt,
65. azonkívül hétezer-háromszázharminchét rabszolga és szolgálóleány, meg kétszáz énekes és énekesnő.
66. Volt hétszázharminchat lovuk, kétszáznegyvenöt öszvérük,
67. négyszázharmincöt tevéjük és hatezer-hétszázhúsz szamaruk.
68. Amikor megérkeztek Jeruzsálembe az Úr házához, egyes családfők önkéntes ajándékot adtak az Isten házára, hogy felépítsék a régi helyén.
69. Erejükhöz képest adtak az építés költségeire hatvanegyezer aranydrahmát, ötezer ezüstminát és száz papi köntöst.
70. A papok és a léviták, meg a hazatért nép, az énekesek, a kapuőrök és a templomszolgák letelepedtek a maguk városaiban; egész Izráel a maga városaiban.