6. Aki népeket vert dühébenszüntelen veréssel,aki nemzeteket taposott haragjában,most azt üldözik kíméletlenül.
7. Megnyugodott, csendes az egész föld,ujjongásba törtek ki az emberek.
8. Még a ciprusok is így örülnek,meg a Libánon cédrusai:Mióta elterültél,nem jön favágó ellenünk!
9. Megrendült ott lent a holtak hazája,látva jöttödet.Felkölti miattad az árnyakat,a föld összes hatalmasait,fölkelti trónjukróla nemzetek királyait.
10. Rákezdik mindnyájan,és ezt mondják neked:Te is erőtlen lettél, mint mi,hozzánk hasonlóvá lettél!
11. Sírba omlott gőgöd,lantjaid zengése!Férgek a derékaljad,pondrók a takaród!
12. Leestél az égről, fényes hajnalcsillag!Lehulltál a földre, népek legyőzője!
13. Pedig ezt mondtad magadban:Fölmegyek az égbe,Isten csillagai föléemelem trónomat,odaülök az istenek hegyérea messze északon.
14. Fölmegyek a felhők csúcsára,hasonló leszek a Felségeshez!
15. De a sírba kell leszállnod,a gödör mélyébe.
16. Akik csak meglátnak, bámulnak,elgondolkoznak rajtad:Ettől az embertől reszketett a föld,ettől remegtek az országok?
17. Ez az, aki pusztává tette a világot,lerombolta a városokat,és nem engedte haza a foglyokat?